Tegnapelőtt este fürdésnél nézem, hogy a pocakján van egy olyan beazonosíthatatlan pötty, elég feltűnő, mint egy sebes csípés. Mégegy volt ott, de csak alig látszódott, meg a két karján egy-egy, de azokat már tényleg csak azért vettem észre mert kerestem vmi jelet.
Jó. El is felejtettem reggelre.
Felöltöztem, hogy indulunk dógozni és oviba, már teljes készültségben akarom Marcit öltöztetni, leveszem a pizsamafelsőjét, hát vagy húsz igazi pöttyöcske nem is olyan jelentéktelen külsővel virított rajta szerteszéjjel mindenhol a pizsamafölső alatt.
Persze nem lehetett megnézni, máris minden baja volt hogy öltözzünk fel. Biztosan érezte hogy valami rendellenesség van és ezeket aztán nem szabad nézegetni, nem szeretjük a rendellenességeket ugye Marci?
Na ha himlő - amit nem tudtam megállapítani mert azt se tudtam milyen az, de már nagyon jól tudom, szóval akkor doktornénihez kell menni. Megint vizsgálunk itthon, és "zsarolok", hogy ha nem lesz sírás akkor kap egy Verdás könyvet. ez nagyon bevált, Vagy ezért vagy egyszerűen jó passzban volt, vagy mindezekért összességében, de áttörést értünk el a dokinál. Már mikor beértünk nem rándult görcsbe a hasa. Emlegette a verdás könyvet, és ha kérdeztem mikor kap olyat Marci? Egyből mondta hogy a doktornéni után.
Bementünk. Édes, aranyos. Kicsit nézelődik hagyunk neki időt. Addig beszélgetünk. Biztos az is segített hgoy 2 hete voltunk itt. Már kicsit lépeget felfele az ágyhoz a lépcsőn ez jó jel. Kérdezem hogy levehetem a pólódat? Mondja, Igeen. Jó. levettük. Doktornéni megcsodálja a pöttyöket, Marci pedig a megvizsgálást kezdi firtatni. Én odafele gondolkodtam ezen hogy jó lenne már egyszer rendesen meghallgatni Marcit mert még mindig köhög, és biztos rendben van-e? Szóval kérem a dokinénit hogy vizsgálja meg.
"Anyához akarok bújni!" Odabújunk egymáshoz, így a hátát kezdi hallgatni, és MARCI NEM SÍR!!!!!" Aztán kicsit engedünk az ölelésből és a mellkasát is egy kicsit, látszik rajta hogy azért erőlteti a nyugalmat, alig várja hogy vége legyen!
De hamar vége is lett és ÓRIÁS dícséretet kapott! És a megígért matricát a doktornénitől, tőlem meg persze a verdás könyvet. Ezúton köszönet a Verdáknak!
A bárányhimlős képek előtt egy gyöngyszem a kedvenceim közül:
Egyébként pedig nagyon ügyesen viseli. Azért a viselkedésén is látszik hogy nem teljesen egészséges a centerbe megvettük a gyógyszert, meg gyorsan egy kis kaját és ott se reklamált hogy maradjunk még, meg a lépcsőn is könnyen feljött látszott hogy fáradt. Jól evett és ivott, mondta is hogy jaj de sokat ettem, aztán lefeküdtünk. Aludt egy óriásit, mikor felkelt már totál tele volt pöttyökkel. Nagyon jó kis könyvem van gyerekbetegségekből, abban olvastam hogy nem kell melegben tartani feltétlenül, ki lehet vele menni persze ne gyerektársaságba, csak egy sétára vagy ilyesmi. És hogy nem tilos a fürdés csak zuhanyozni kell, aztán leitatni óvatosan a vizet róla, aztán azt a törölközőt fertőtleníteni kell, és másnap már másikat használni. Most ez lesz. Olyan pizsit adni rá amiben nem tud vakarózni, ja és előtte mentolos hintőporral kell vattapamaccsal bepúderezni. Hát az még nem történt meg, mert ma tudok talán lemenni a gyógyszertárba mert készíteni kellett, és egyedül nehéz ezt meglogisztikázni hogy le is menjek meg itt is maradjak. Bár ma a tej is ki fog fogyni szóval valamit ki kell találnom.
Nem vakarja egyelőre, természetesen csak egyet vakart, ami az arcán van...
Le lehetett beszéni róla. Sok lett az arcán is, írja a könyv hogy a hajas fejbőrön mindig van, hát tapogattam utána és tényleg tök nagyok vannak a haja közt. Azért a testén is vannak nagyok. Szerencsére már nem szégyelli. Cirókázni szoktam, biztos jól esik neki hogy kicsit simizem a bőrét.
Picurkát lázas de jól bírja, szépen játszik persze többnyire velem. Még viccelődtünk is, nevetgéltünk, szóval jól telt a nap. Azért nem tudom mit fogunk egy hétig bent csinálni itt! De sztem biztos megoldjuk!
Este is lázas volt, talán rossz ötlet de én úgy döntöttem hogy amíg ilyen stádiumban van addig vele alszok. Ha vakarná vagy csak nem lenne betakarva, ilyesmi...de nyugodtan aludt! Ezt is olyan szépen! Biztos minden anya így csöpög a gyerekéről, de komolyan annyira kivagyok rajta hogy mennyire könnyű vele és hogy viseli a betegséget! Nem nyafog rajta hogy micsodák ezek a pöttyök vagy hogy viszketnek pedig biztos érzékeny ilyenkor, hát olyan nagyok vannak rajta! És szép nyugodtan fekszik mellettem, lázasan, csak pihen, laposakat pislog. Kérdem kér-e vizet vagy tejet, mondja hogy Tejet. Meleg tejet. Hozok neki, megissza. Fekszik a karomon, ki akarok menni ajtót bezárni hogy én is lefekszek már aludni kikapcsolom a tévét. Anya gyere feküdj vissza. Mondom neki hogy jövök vissza. Bedőlök mellé, átkarolja a nyakamat. Mondja hogy Anya Szeretlek! De már az álom határán volt! Hát mondom ez már nem igaz mennyire drága ez a gyermek!
Éjjel jól leizzadt, de nem takarózott ki! Még alszik, én meg az ő ágyába írok. Olyan jó itt! Józsi el fogja vinni a fölösleges ágyakat innen, és szépen berendezzük a szobáját. Már mondtam neki! Kevés dolog lesz itt, de jól meg fogjuk csinálni!
A legjobban!