Ez egy jó hét. Pláne a múlt hét idegbajossága után. Szó mi szó a múlt héten kaptam rendesen a stresszből, minden egyszerre, de talán így jobb is mintha elszórva kaptam volna egész hónapban mert legalább így napról napra jobban megnyekkentem de csak egy hétig, és nem az hogy idegbaj, aztán feltápászkodok, aztán megint egy nyakonvágás, megint valahogy felhozom magam, és újra. Így legalább pádló és a héten meg már élvezhettem, hogy egy láthatatlan kéz virágokkal szórja be a nisszánkót! Ezzel csak azt akarom mondani hogy egyre jobban vagyok. És hogy volt egy jó sztori a nissanról. Egyik szép tavaszi reggelen megyek dolgozni, el is felejtettem hogy nem a szokásos helyen állok mert csak nem volt hely. Beálltam ez a gyönyörű virágzó fa alá, és totál belepte a kocsit virággal. Itt nem annyira látszik, de nagyon vastagon volt beszórva virággal! Már beszállni egy élvezet volt, nemhogy elindulni! Norah Jones-t hallgatok most az eleve adott egy alaphangulatot a blues-os zongorás elemeivel, lehúztam az ablakot és gázt adtam.
A legtuttibb menyasszonyi autó nem volt ilyen hatásvadász mint ahogy én végigmentem a jókain, végig szállt utánam a sok sok virág! Én meg hangosan sikítoztam az izgalomtól annyira érdekes volt! szállt a sok rózsaszín virág! A bankba mikor beértem még a hátsó szélvédőn tök sok maradt. Hihetetlen élmény volt!
Szóval ez a hét már idilli volt.
Kezdődött a húsvéti hétvégével. Nem tudom tévedek, vagy nem én eléggé annak a pihenésnek és azoknak a beszélgetéseknek tulajdonítom hogy olyan jól kilábaltam a depresszióból aztán nem tudom mi másnak volt még szerepe, nem is érdekel. Tény hogy annyira jól sikerült a húsvét nekem!
Itt volt Mercsi, sajnos Pipi nem tudott eljönni de legalább nem kapta el a vírust ami mindenkin keresztülment. Kint voltunk a tanyán, kukoricát vetettünk, jöttek Idáék látogatóba, füvet nyírtunk kertet kapáltunk...stb.
Én egy akkorát aludtam a napon, hogy akkor minden búmat bánatomat kialudtam magamból! Eszméletlen jó volt!
Hétfőn pedig hazajött MARCI! Húsvétnak hétfőjén amikoris locsolkodni illik ilyen szép szál fiatalembernek mint amilyen ő is. Elég az hozzá, hogy egyszer-kétszer elmondtuk együtt a verset, és máris így ment a locsolkodás figyeljetek:
És képzeljétek azóta is minden nap meglocsolt! Megtalálja azt a kis üveget és már mondja is a verset. Milyen jól megtanulta nem?
Én már nem hervadok el az tuti! Ilyen fickó mellett :)