Tegnap már bereklámoztam Marcinak a lovastanyát és a lovaglást, elalvás előtt meséltem neki róla, mert nyár végén már voltunk lovagolni. Már este el akart indulni; de mondtam hogy még alszanak a lovak ilyen sötétben, majd reggel elmegyünk.
No így is lett, reggel már monta hogy ébresszük fel a lovakat.
Elindultunk a lovastanyára, odaérünk, egy szál autó se volt előtte, megint azt éreztem mint nyáron, hogy itt senki nincs és főleg nem lovasterápia. A kutyák ugattak így kijött Misi, még jó hogy ismerjük őket, mert kiderült hogy nem lesz ma semmi, mert lebetegedett reggelra a nőci aki tartja a terápiát.
De ha akarunk akkor Marci mehet lovagolni! Mondtam hogy persze hogy akarjuk, eljövünk és még fel se ülhet a lóra...na ezt ne. Bementünk nézegettük a lovakat, Marci nagyon bátran és érdeklődően nézegette a lovakat, jobban tetszettek neki mint a kutyák akik körülöttünk ugrándoztak. Még ott a "karámba" (vagy mijaz) Misi fel is ültette a Tündér nevű lóra, akin Marci ilyen magától értetődően gyönyörűen ült. Már a múltkor is kivoltam rajta hogy ülhet ilyen előírásszerűen ülni a lovon, most sem volt ez másképp.
Délcegen lovagolt egy negyed órát Sanyival (!) akinek külön örültem. Hogy Sanyi. Merthogy a Sanyi név nálunk már szállóige. Igaz eddig egyet se ismertünk, de mostmár helyére kerültek a dolgok :)
Marci nem akart leszállni, két utolsó kör volt a végén mondtam Misinek hogy majd ő mondja hogy akkor lehet leszállni, mert egész az elejétől kezdve Misi volt a falkavezér, mondtam hogy fogja meg a Misi bácsi kezét és innen akárhova mentek végig fogta a kezét. És ki vagyok én hogy csak úgy belepofázzak a más dolgába, hát Misi bácsi ültette fel, majd ő is veszi le. Milyen apróságok! Mikor megállt a ló, mondta neki Misi hogy símogassa meg a szőrét, megsímogatta, és egy kicsit ütögesse meg de ilyen szeretetből, mert így szokták a lovaknál. Marci leutánozta mosolygott ezerrel, aztán Misi nyúlt fel érte, és Marci már jött is le mint a kisangyal. Mennyire intelligens!
Így akkor ennyi volt a lovasterápia, de majd jövő szombaton hátha találkozunk is a rendes terápiás nőcivel is.
Nekünk egyébként semmi kifogásunk nem volt a mai meghiúsult lovaglás ellen sem!
Ugye Bakító?