Ma nagy sírás rívás volt felfele a lépcsőházban. Sokszor sír hogy nem akar feljönni a lépcsőn, de még soha nem raktam össze, hogy a lakásba nem akar feljönni, mert itt mindig megnyugszik ha már bejött. Csak a lépcsőkön nem akar feljönni.
Még most sem tiszta az egész, de ma azt mondta mikor feljöttünk nagy szipogva, hogy

- Nem szeretek jókain lakni!
- És hol szeretnél lakni?
- A tanyán. Hívjad mamát! Mondd el neki hogy mi a bajom!

Tök furcsa, dle ezek a szavak hangzottak el! Tény hogy nagyon fáradt volt és utána azt mondta hogy tanyára szeretne menni mamával, és mikor kérdeztem és anya hol legyen? azt mondta a jókain. És ebből arra gondoltam hogy esetleg azért van problémája ezzel a tanya-jókai dologgal, mert most nem volt kettesben mamával már két hétvégén keresztül pedig már hónapok óta rendszeresen ott alszik pénteken, és kettecskén voltak szombat délig amikor én megjelentem. Ha hamarabb jelentem meg, akkor minden baja volt, el kellett mennem, nem voltam szívesen látva. És most kimaradt neki a mamás fél nap. El is hiszem hogy hiányolja! Hiszen ez mindig annyira de anynira más mint velem! Olyan más dolgokat csinál mamával mint velem, hogy magától értetődő ha hiányolja ezt.

Nagyon remélem hogy nem a jókaival van baja, habár az is nagyon őszintének hangzott. De minden őszintén tud hangozni ha úgy kérdezem, hogy nem akarsz itt lakni? nem! Mert ha úgy indítok hogy itt akarsz lakni? Akkor nagy valószínűséggel azt fogja válaszolni hgoy igen hát persze! 
Olyan fáradt volt hogy mentünk is aludni, és tej után még kicsit cirógattam, és beszélgettem vele. Meséltem neki arról hogy mama a tanyán lakik, mi meg itt a jókain, és hogy itt van az összes verdás újság és könyv, meg az összes traktor, meg kisautó és vonatok. És hogy itt van az anya ágya és a Marcié is. És hogy én itt is szeretek lakni a jókain, merthogy Ő itt van velem, és hogy én mindenhol szeretek lenni ahol Marci ott van.
Hihetetlen hogy felemlegette ma este azt amit hónapokkal ezelőtt mondtam neki, hogy

- csukjuk be a szemünket, nehogy valaki benézzen és lássa hogy nem alszunk!

Ezt ismételgette, én pedig mondtam amire várt hogy "Ne csaljál!" Szóval hogy ne nyissa ki a szemét. És mondta miközben beszéltem még hozzá, hogy most aludjunk egy kicsit! Nagyon de nagyon álmos volt már, és már majdnem aludt, mikor a fülébe suttogtam hogy de ne csaljál! És egy mosoly kíséretében elaludt mélyen.

Jól elvagyunk! Remélem hogy jó otthona ez a jókai, és csak egy rossz napja volt! Nem is tudom hogy lehet ebben megbizonyosodni, az tuti hogy mostmár figyelni fogom. De itt a lakásban soha semmi baja nincs! Nem tudom! Izgulok ezen.

Mamával megbeszéltük, hogy szerdán eljön. Már holnap is jönne, de holnap úszás. Marci majd pénteken megy, nem akarom bekavarni a hetet, de hogy mégis legen mamás élménye így a szerda este csak az övék!